A mi történetünk

Meddő vagyok?

Gyereket akarunk – A kezdetek 2.

2014. szeptember 15. 10:08 - Zsuzsi 111

2012 augusztusában szántuk végre rá magunkat, hogy felkeressünk egy intézetet, ahol lombikot végeznek. Előtte ismerősi körben érdeklődtünk, hogy melyikbe is érdemes menni, hol, mire számítsunk. Végül az alapján választottunk intézetet, hogy hol kerülhetünk hamarabb sorra, mivel ekkor már egyre sürgetőbb vágyat éreztünk arra, hogy gyermekünk legyen.

Az intézetben az első találkozás alkalmával hosszas anamnézis felvétel várt minket, majd egy hosszú lista, hogy milyen vizsgálatokat kell elvégeztetni, mielőtt bármihez is hozzákezdenének. Mindkettőnknek kellett vizeletminta és általános vérvétel, K.-nak spermavizsgálat, nekem citológia, hüvelykenet, chlamydia és AMH vérből. Szegény K.-nál ismét találtak valami fertőzést, így ismét antibiotikum kúra elé nézett. Később a kontroll vizsgálat ismét pozitív lett, de akkor már előre szóltam neki, hogy ha megint lesz valami, akkor ne hagyja, hogy ismét gyógyszerekkel tömjék, szóljon, hogy most van túl egy kúrán. Szerencse, hogy szólt, mert így továbbküldték egy specialistához, aki elmondta, hogy az előző, általánosan végzett vizsgálat megbízhatósága csupán 40 %. Az alaposabb vizsgálatból ki is derült, hogy kutya baja... ezek meg tömték volna bele az újabb adag antibiotikumot, mert az olyan ártatlan kis szer! Na mindegy, ez is megvolt.

(Mondanom sem kell, hogy szegénykémnek kijött minden mellékhatás, ami igencsak megviselte a szervezetét.)

Ez a huzavona eltartott egy darabig, de már majdnem minden megvolt. Már "csak" a petevezeték átjárhatósági volt hátra, amit természetesen a hátam közepére kívántam, de hát túl kellett rajta esni valamikor. Az intézetben választott orvosunk, Dr. Z. kedvesen fel is ajánlotta, hogy a magánrendelőjében végzi a szinte fájdalommentes változatát és szívesen áll rendelkezésünkre. K. gálánsan felajánlotta, hogy áldozzunk erre a kevésbé kellementlen vizsgálatra 50.000 Ft-ot, hiszen megérdemlem, úgyis én szenvedem el a legnagyobb részét ennek az egész lombik dolognak. Azóta is nagyon hálás vagyok neki ezért, mert a félelmem sokkal nagyobb volt a vizsgálat alatt, mint az azzal járó kellemetlenségek.

Megvolt hát minden, hogy elkezdhessük a lombikot, akár már decemberben, de az ünnepek miatt mégis 2013 januárjára kellett áttennünk az időpontot.

Folytatás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meddovagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr996699291

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása