A mi történetünk

Meddő vagyok?

Az élet megy tovább

2015. március 17. 12:10 - Zsuzsi 111

Sokaktól megkaptuk, hogy mennyire felnéznek ránk, hogy a történtek után fel tudtunk állni és az optimizmusunk is megmaradt...de nekem így volt természetes. Nem tudtam másként csinálni. Persze van, ami megváltozott a történtek után: bár a szívemmel sosem fogadtam el, ésszel be kellett látnom, hogy nem valószínű, hogy valaha lesz vér szerinti gyermekünk. Eddig nem jött össze se lombikkal, se anélkül, most meg egy  petefészekkel kevesebb, a másikat nem veszélyeztetnénk mégegy hormonadaggal, az életemről nem is beszélve.

Ha valaki azt gondolná, hogy mennyire megviselhetett ez az egész engem, azzal közlöm, hogy én álltam a szerencsések oldalán! Nehéz műtét, még nehezebb, hosszadalmas felépülés (főleg a kialakult vérszegénység miatt) és immáron a 4. és 5. embrió elvesztése embertpróbáló, vitathatatlanul. Azonban szép lassan láttam csak át, hogy amin én mentem keresztül, az mind semmi ahhoz képest, amit K.-nak kellett kiállnia. Mai napig fojtogatja a torkomat a sírás, ha arra gondolok, milyen érzés lehetett neki, amikor az éjszaka közepén úgy küldték haza a kórházból, hogy nem tudta, láthatja-e még életben a feleségét. Hálát adok, hogy nem nekem kellett ezt átélnem fordított esetben, ugyanakkor nagyon sajnálom, hogy neki mindezen végig kellett mennie!

Nem emlékszem már, hogy mennyi idő telt el a műtét után, amikor újra elkezdtünk beszélgetni a jövőről. Eddig az volt  a terv, hogy a harmadik lombik – nyilvánvalóan – sikeres lesz és már vissza se megyek dolgozni, kiíratom magamat. Most viszont közöltem K.-val, hogy több lombikot nem akarok. Ő is határozottan egyetértett. Maradt hát az örökbefogadás, amivel időközben egész sokat haladtunk, még a lombik előtt. Már csupán a kötelező tanfolyam volt hátra, amit az Ágacskánál terveztünk elvégezni (melegen ajánlom mindenkinek!). Közben elhatároztuk, hogy elmegyek Harkányba gyógykezelésre, amiről itt is írtam. Ha van mégis esélyünk vérszerinti gyermekre, akkor ezzel talán tehetünk még valamit az ügy érdekében, de a felépülésben is segítségemre volt.

A Harkányi Gyógyfürdő Kórházban a három hetes meddőségi kezelés és a közben elvégzett tanfolyam mind-mind segítségemre voltak abban, hogy testileg-lelkileg feltöltődjek, feldolgozhassam a közelmúlt történéseit és felkészülhessek a visszatérésre az ÉLET-be és egyúttal a munkába. Ha eddig voltak is kétségeink, hogy alkalmasak vagyunk-e örökbefogadni, a tanfolyam meggyőzött minket, hogy számunkra is járható út ez. Végtelen nyugalommal töltött el a tudat, hogy így vagy úgy, de néhány éven belül VÉGRE szülők lehetünk! :)

Folytatás

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://meddovagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr797277541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása